2015. augusztus 24., hétfő

12.Rész: Köszönés a múlttól. Vagy mégsem? Part 1

Az előző rész tartalmából: Ross és Sam úgy döntöttek, hogy elmennek moziba, mivel, holnap Ross elmegy.


~Ross szemszöge~


Sam-mel elkészülődtünk, és elindultunk a moziba. Út közben beszélgettünk.
-Szerinted milyen lesz?-kérdezte izgatottan.
-Szerintem biztosan izgalmas lesz.-mosolyogtam rá.
-Én nagyon szeretem az ilyen drámai, romantikus filmeket.
-Igen, én is így vagyok vele.-néztem rá egy pillanatra.
-Na, itt is vagyunk.-szólalt meg, mikor odaértünk.
-Igen. Ki vegyen jegyet? Csak vicceltem.-nevettem el magam.
Ő is nevetett, mire rájött, hogy miről is van szó. Megvettem a jegyet, és bementünk, és elfoglaltuk a helyünket, az utolsó sorban. Pár percet vártunk, míg mások is beértek a terembe, és elkezdték a filmet vetíteni.
-Josh. Kérlek ne hagyj el. Kérlek. Szeretlek! Sose hagytalak el.
-Elég, Angela. Nem hiszek neked. Eleget hazudtál, hogy ne bízzak meg benned soha többé.
-Sose hazudtam Neked, Josh. Miért nem lehet minden, olyan, amilyen régen?
-Nem akarok hallani felőled. Többé már nem.
-Ne!Ne!Ne!Ne!
-Szerinted mi lesz?-súgtam oda Sam-nek.
-Nem tudom. Szerintem Josh, előbb utóbb rájön,-nézett rám.-hogy az igazi Angela.-bámultuk egymást.
-Igen. Mindig is Angela-t választotta-néztünk egymásra, még mindig. Körülbelül 2 percen át nem mozdultunk. Nem néztünk ismét semerre, csak egymásra. Először én zökkentem ki, amikor meghallottam, hogy a filmben sírnak, mert Angela meghalt.


~Sam szemszöge~

 
Fel sem tűnt, hogy megy a film, mert annyira elmerengtem a szemeiben. Amikor elfordult, akkor kicsit elszomorodtam. Nem tudom, hogy miért, vagyis de! Tudom. Azért, mert hihetetlenül érzés fog el, amikor a szemébe nézek. Nagyon különös, mert még senkinél sem éreztem ehhez hasonlót. De lehet,hogy csak azért van,mert már volt ilyenben részem. Csendben zajlott minden a film végéig. Miután kiírták,hogy "The End" kérdeztem pár dolgot Ross-tól.
-Miért halt meg Angela?
-Mert nem bírta elviselni azt a kínt, hogy a barátja már nem lesz vele.
-Aha....és miért ölte meg magát Josh?
-Mert nem bírta elviselni,hogy a barátnője meghalt.
-Te aztán figyeltél.-löktem vállba,és elmosolyogtam.-És mi lett Tracy-vel?-kérdeztem.
-Te meg nem figyeltél.-mosolygott el Ő is.-Nem tudni,hogy mi lett vele,nem derült ki.
-Ja, tényleg,arra emlékszem.-gondolkoztam el.
-Emlékszel egyáltalán valamire?-nevette el magát.
-Igen, amikor elment Josh, és akkor néztünk egymásra.-válaszoltam és ismét egymásra néztünk. 
-Komolyan, miért csináljuk ezt?-nevettem el magam, de még mindig ugyanott volt a tekintetem.
-Nem tudom, talán....-nyújtotta el.-nincs jobb témánk.-fejezte be azzal az írtó cuki mosolyával.
-De, van témánk. Amikor ezt csináljuk.
-Igen. Ez tényleg nagyon jó téma.-kuncogta el magát.
-Egyetértek. De most már menjünk.-biccentett a fejével, és közben elmozdult a haja.
-Ó, franca.-fogta, és elkezdte visszaállítani, ami nem végződött sikeresen.
-Nyugi, így is cuki vagy.-borzoltam össze a haját még jobban.
-Köszi. De na! Így nekem nem tetszik.-nyafogott.
-Nekem igen.-enyhén mosolyogtam rá, és indultam is előre....
Mikor hazaértünk:
-Na? Mit nézünk?-huppantam le a kanapéra, és elővettem a CD tokot.
-Még a mai nap után is néznél filmet?-ült le Ő is.
-Igen, mert a moziban a filmet alig láttam.
-És....mi terelte el a figyelmedet?-érdeklődött.
Ross-ra néztem, és rögtön tudtam, hogy Ő.
-Semmi különösön, csak épp gondolkoztam Cody-n.-hazudtam, nem volt más választásom.
-Hogy jutott eszedbe?
-Hagyjuk, nem lényeges.-zártam le a témát. 
-Oké.
-Figyelj, én nagyon bírlak. Amióta megláttalak. És....nem várhattam tovább, hogy elmondjam.-nézett mélyen, de tényleg nagyon mélyen, legmélyebben a szememben.
-Ross, én is bírlak...csak nem úgy. Jó barátom vagy, nem akarok semmi bonyolultat.
-Oké, megértem.-szomorodott, ami teljesen érthető.
-Egyébként...mikor fekszünk le?-kérdeztem, mire már meguntam a CD-k nézegetését.
-Én le szeretnék, ellentétben veled.-már megint egy perverz mosolyt villantott, pont mikor először, amikor hozzám jött.
-Elnevettem magam.-Hülye!
-Most miér' nem lenne jó móka?
-Te tényleg meg tennéd?-néztem rá, már elég komoly fejjel.
-Most vallottam gyakorlatilag szerelmet Neked, szerinted nem?-a végét már majdnem elnevette, de azért hallható volt a hangján, hogy komolyan mondja.-Ne mond, hogy nem próbálnád ki!?
-Oké, zárjuk le.-ment fel az emeletre.



12.Rész, 1 felét olvastad! Remélem, hogy tetszett, és ha igen, akkor komizz, oszd meg, és fel is iratkozhatsz! Köszi, hogy elolvastad! És, találkozunk a kövi részben, addig is, Sziasztok!
By:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése